kortárs magyar

Bagatell
Nincs nyom mögöttem
de megyek
nincs magasság fölöttem
de térdelek
csöppnyi fájdalom csupán
és mint a lepke szárnya
beleolvadok a gyertyalángba…

(Fut)urológia avagy summa urologica

Szél ellen
- úgy mond -
nem lehet
Hátszéllel
(szélirányba)
érvénytelen,
amúgyis
indokolatlan
nagyképűség
(kvázi bárgyú hencegés),
Oldalszélben
kedves barátaim
nadrágja ázik el
(érzelmi krízis)
ha nem barát: garázdaság,
visszatartani
banális frusztráció
(már-már közhely)
veséim jók,
éhség-sztájkhoz
még nem elég szar a helyzet
s a kör ím bezárul:

Marad a szél ellen -
Az már bevált

Levél fiának

Arcod királyi bársonyát
kikezdték már a hormonok
elhagyott játékaidat
még makacsul babusgatom,
titokban felcsatolom a görkorid –
Mielőtt végleg körülkerít a csend
és váratlan hirtelenséggel
felbukkanok egy apróhirdetésben,
még elmondanám:
mesebeli csizmáim rég lekoptak,
kimaradt az ütés kezemből
elestem hát minden háborúban,
valami mindig közbejött,
rizsporos küszködés ez már
súlyzókkal, vitaminnal …

Amit találtam vidd magaddal,
ha átléped majd
kopott kis színpadunkat,
szomorkás bohócod már maradna,
esetlen szaltóit felejtsd el:
mint trapéz alatt a háló
feszült rá annyi évre, hogy
Téged baj ne érjen…

Talán szereted roncsolt arcomat,
s túl minden árvaságon
tündöklök mégis fénytelen...

Zonda Tamás versei