2009. január 28., szerda

Survivor

A mai nap nem hozott újabb áldozatokat.

Volt egy megnyugtatónak szánt, de ezzel merőben ellentmondásos metakommunikációt mutató főnöki meeting, idegeskedés, lób..ás (mondjuk az nem) meg ilyenek. Beszélni sem szeretnék már róla.

Fáradt vagyok és merőben rossz kedvű.

Délután intéztem a bokadolgaim, az is katasztrófális. A doki kifordult az állami rendelőben a privátban korábban bemutatott szerepéből és háromszor kellett elduruzsulnom, hogy írja fel azt a ki...tt szart, amiért odamentem, plusz előre ő igért be. A találkozás 45%-a arról szólt, hogy bohóckodott az asszisztensnővel, 45% arról, hogy neki mi, hogyan érné meg jobban, ha én melyik kezelést, melyik magánrendelőjében csináltatnám, 10% meg rólam. Két és fél órát basztam el ott, eredménye: egy MR beutaló, és egy kurva tb-re vehető porcerősítő. A magnetoterápiát felírta, de a fiziko előtt elfogyott a türelmem: újabb fél óra várakozás után otthagytam a picsába az egész rendelőt.

Hogy rohadna el a piacgazdaság ott, ahol van.

Nincsenek megjegyzések: