Második felvonás

Ma az ígért kommunikáció elmaradt.

Amit megtudtunk, hogy ma összehívtak embereket - nem a mi részlegünkről - és húsz percet kaptak a távozásra. Mint valami bűnözőkkel, úgy bántak velük.

Emellett érkezett egy meeting request holnapra a főnöktől: team meeting címmel. Gondolhatjátok: összeszaladtunk azonnal, hogy mi leszünk a következők holnap? Állítólag nem. A főnök úgy érzi, hogy beszélgetnie kell velünk. Mi a fészkes fenéről, kérdezem? Most? Beszélgetni? Hát, ezt megint olvasta valahol.

Megfigyelés:

Az ember ilyen szituban paranoiás lesz egy kicsit. Jelentéktelen dolgok arra tudnak utalni, hogy ki lesz a következő. Igazából minden arra tud utalni. :)
A csoporttagok viszont, akiknek semmi befolyása sincs az eseményekre összetartóbbak, többet beszélgetnek. Szerintem ez így, hogy senki sem tud semmiről, egyenlőek az esélyek és bárki lehet érintett: csapatépítő. Gratulálok. Minek ezért drága tréningekre menni?