2009. április 14., kedd

Szörnyűség

Sikerült megnéznem tegnap egy új magyar vígjátékot: Álom.net

Azt hiszem, nem is találok rá elég jelzőt, amivel le tudnám írni ezt a borzalmat. Na, de vesézzük ki kicsit bővebben:

Történet: (legalábbis, amit sikerült kisilabizálnom belőle). Adott egy gazdag, buta, sznob p.csa egy siófoki gimnáziumban. A helyi pon-pon (vagy nemtomhogyírják) csapat vezetője. A gimi életében a fő sport a kosárlabda, a kisliba olyan menő, hogy a H.M.Cs. (helyi menő csávó) vagyis a csapatkapitány csaja. Amúgy kőgazdag család sarja. Hogy-hogy nem, valami rejtélyes okból kirúgják a suliból, mondván, hogy az iskola igazgatónője kapott egy e-mailt.... Az nem derül ki a filmből ezen a ponton, hogy mi a rák állhatott ebben a levélben, sőt hatalmas logikai baki, hogy a kisliba hazamegy és fejhangon hisztériázik, de senki, sem ő, sem a szülei meg nem kérdezik, mi a f.sz lehetett a levélben. Azt hiszem, mondjuk erre, nagyvonalúan, hogy balladai homály...
Na, beiratják egy szigorúbb iskolába, ahol a kisribancot útálják az első perctől kezdve, mondván: hogy teszi-veszi magát és kb úgy tesz, mintha ő sz.ta volna az iskolát. Lesz egy helyi ellensége (meg a végére kiderül, hogy a másik helyen is volt egy. Ennek a kapcsolatnak a bemutatása annyira sem sikerült, hogy az ellenség-kiscsaj arcát a végén a gonosz,bűnhődj jelenetben nem is tudtam kábé hova tenni). Na, szépen lassan, annak ürügyén, hogy az iskolai kosárcsapat megsegítése érdekében itt is össze kell kovácsolni egy szurkolói csapatot, a kisliba és a másik gonosz egymás mellé keverednek, kénytelenek együttműködni és láss csodát, megszeretik a főszereplőnket, a sráccsapat elkeni a száját a rivális sulinak, kislibába beleszeret a szomszédsrác, a genyók megbűnhődnek, blabla. hepiend.

Ez kábé megfelel a hasonló tinifilmek forgatókönyveinek sztereotípiáinak: Főszereplő új közösségben kell elfogadtassa magát, ahol eleinte nem fogadják el, de végül integrálódik, sőt a csoport sztárja lesz, szerelem...

Ez egy banális marhaság, ha csak így olvassuk, de jó dialódusokkal, jó szereplőkkel, jó poénokkal akár jó is lehetne.

De nem lesz az. A harmadik filmben elhangzott mondatnál már tudtam, hogy nagy a baj, mert ilyen élettelenül mondott, ilyen szar szövegeket én még talán soha nem láttam filmvásznon. Mert ugye, ha szar szöveget, jó szinészek mondanak el, abból lehet valami, vagy ha nem annyira jó szinészek jobb szöveget, de ha mindkettő szar, akkor nincs mese. Kábé olyan, mintha én írtam volna valamit, majd fel is olvastam volna egyedül. Lássuk be, gáz, de én legalább tudom, hogy tehetségtelen lennék ehhez a szakmához.

Főleg amatőr tiniszereplőkkel dolgozik a film, ami nem baj, de legalább lennének tehetségesek. Sajnos viszont a válogatás csupán külsőre ment, így sikerült is összeszedni 10-12 teljesen jellegtelen, egyendivatkiskorút, akik, ha a divatújságok lapjairól szemezgetek, akkor jó bőrnek mondandók. Nőnek azonban semmiképpen sem. Nem bírok elsiklani a jelmezek mellett sem, ugyanis egyértelmű, hogy a produkciónak a jelmezekre már nem juthatott pénze, mert csupán széles öveket adtak a lányokra. (vagy az lett volna maga a szoknya???)
A főszereplő egyszerűen maga a katasztrófa. Tipikusan az a személy, akit első látásra felrúgnék, másodikra is felrúgnék és a harmadikat már nem is említem. Hát, ki a franc tud ezzel a figurával azonosulni? A csaj egy csomó szőke haj, két nagy mell és pókharapó fogazat, fogszabályzás előtt... Beszélni semmiképpen sem tud, legalábbis emberi hangon nem. Azon agyalok, kinek a macája lehet, vagy mi a francért kellett benyomni egy filmbe...

A rendezés/történet annyira szar, hogy volt olyan jelenet, amiről onnan tudtam, hogy na ez lehet most a megható rész, hogy előtte hallottam a szereplőkkel felvett beszélgetéseket, és eszerint ez csak az lehetett. Állítólag ez vígjáték, asszem kétszer el is röhögtem magam 100 perc alatt, ami nem mondható túl jó aránynak, szerintem.

Nem tudok elmenni amellett a morál mellett, amit ez a film közvetít. Nézz ki jól, járj rózsaszínben, légy kényeskedő, légy ostoba - Barbie-feeling, és így leszel menő és sikeres. Eredmények felmutatása ehhez nem szükséges, járj apád pénzéből szerzett cabrióval, franciául csak divatmárkákat tudj, a pasid legyen menő és gazdag. Rózsaszín laptopod legyen és PDA-ba írj az iskolai órán.

Ha férfi vagy, a pénzed az értéked, ha nő, akkor a külsőd.

Engem személy szerint felháborít ennek bemutatása és propagálása, bár magam sem tudom, mit várhatnék olyan "alkotóktól", akik jegyzik a filmet. Végülis, Steiner Kristóf milyen érdeméről lehet tudni, azon felül, hogy meleg (NEM EZ A BAJ, hanem, hogy ez a főcimkéje és ebből is él meg) és ki a frász N.Forgács Péter??? Az alkotók saját értékrendjüket teszik közszemlére, amit a kereskedelmi televíziózás lelkesen támogat is.

Szeretném kivinni a szereplőket, a rendezőt, az írót és mindenkit, aki ebbe a szellemiségét belevitte, mondjuk egy hétre krumplit szedni egy földön, egy hétre egy kohászatba betenni, egy hétre kukáskocsit vezetni: hogy tudják, milyen melókkal mekkora összegeket lehet keresni és emellett, minek mi is az értéke. Nekem ne propagáljanak rózsaszín laptopot, cabriót, chanelt, stb. És ne hitessék el senkivel, hogy ez érték. Ez kérem mesterségesen kreált szarkupac, aranynak láttatva!

Nincsenek megjegyzések: