2010. február 28., vasárnap

Fogyasztósdi

A huszonegyedik században egy repülőgépen ülök, egy noteszgépbe jegyzetelek, whiskey-colát iszom és az okostelefonon a Tankcsapda bömböl a fülembe.
Nem mondom, hogy nem élvezem. Dehogynem.
Mégis az jár a fejemben, hogy épp olyasminek vagyok a haszonélvezője most, aminek pár hónapja elszenvedője voltam és pár éven belül jó eséllyel megint az lehetek. Vagy lehetnék, ha még mindig ezen a pályán fociznék majd akkor.
A fogyasztói társadalom gumirugalmas, egyszerhasználatos emberei között ülök, épp a még frissen megvett és értékelt termékek között. Ezért a whiskey, ezért a repülés.
Az előttem az utódom mondást vajon olyankor találták ki, amikor valaki maga választotta, utódját, vagy olyankor, amikor saját nyakát a bakó elé hajtandó még kinevelte a kirendelt utódját?
Ugye, semmi nem egyszerű és nem fekete-fehér? De azt ne feledd, fiatal barátom: egyszer hopp, másszor kopp.
Jó, most hopp. De ne nekem sírj, ha a kocka megfordul. Mert megfordul.

Nincsenek megjegyzések: